KARÁCSONYI LEÁLLÁS: DECEMBER 15 -JANUÁR 4.
A központi fűtéses rendszerek esetében a hőtermelés egy centralizált helyen történik és a hő innen kerül elosztásra, tipikusan az egész épületet egyként kezelve, egy helységben elhelyezett hőmérséklet szabályzón keresztül. Ez a megoldás nem optimális, a megfelelő hőmérséklet csak abban a helységben tartható, ahol a szobatermosztát van elhelyezve.
Az épületen belüli zónák kialakításával növelhető a hatékonyság, mivel így jobban szabályozható, hogy mikor és hol történjen a fűtés. Zónák kialakítása különösen előnyös lehet például kombinált (radiátor, padlófűtés) fűtési rendszerekben, illetve többszintes vagy többlakásos osztott épületekben, ahol is a különböző épületrészekben elhelyezett termosztátokkal önállóan vezérelhetők az épületrészek igény szerinti fűtése.
Zónaszelep alkalmazásával kialakíthatók az egyes önállóan szabályozható fűtési rendszerek.
Egy már meglévő központi fűtéses rendszer is átalakítható a legtöbb esetben zónaszelepek alkalmazásával, új rendszer kialakításánál pedig zónákra osztottan kezdődhet már a tervezés.
A zónaszelepek preferált típusa a golyózárásos szelepek, köszönhetően megbízhatóságuknak, alacsony energia fogyasztásuknak és lassú nyitási/zárási ciklusuknak, ami megakadályozza a lökéshullám kialakulását a rendszerben. A szeleptest belsejében elhelyezkedő golyót egy elektromos motor forgatja a megfelelő állásba a vezérlőjel megjelenését követően.
A meghajtómotor lehet egyirányú, azaz a motor csak nyitja a zónaszelepet, a zárt állásba hozásról egy visszahúzó rugó gondoskodik, amint megszűnik a motor áramellátása. Ezen típusok tulajdonsága, hogy a nyitott állapotba tartáshoz folyamatos áramellátást igényelnek, energiafogyasztásuk azonban néhány watt mindössze. Kétirányú motorral szerelt zónaszelep esetében a nyitás, zárás is külön-külön vezérjel alapján történik, a végállás elérésekor megszűnik az áramfelvétel és a szelep mindaddig az adott állásban marad, amíg az ellenkező irányba történő mozgásra vezérlési jelet nem kap.
A meghajtómotor még tartalmazhat egy mikrokapcsolót is. Amint a zónaszelep elérte végpozícióját, a mikrokapcsoló zárt állapotba kerül és ennek segítségével elindítható a keringetőszivattyú, a kazán vagy egyéb rendszerelem. A zónaszelepek legtöbbje tartalmaz még egy mozgatókart vagy egyéb mozgató mechanizmust, mellyel a szelep manuálisan nyitható, így ellenőrizhető a működése, illetve a motor meghibásodása esetén nyitott állapotba hozható a szelep.
A magas üzemi hőmérséklet miatt a zónaszelephez felhasznált anyagoknak magas hőtűrő képességgel kell rendelkezniük, valamint a hosszú üzemidő érdekében öregedésállónak is kell lenniük. A ház anyagához a legmegfelelőbb a réz ötvözet, a tömítésekhez az EPDM és a PTFE a legjobb.
A szelepek elhelyezése történhet az előremenő ágban és a visszatérő ágban is, azonban figyelembe kell venni a váltószelep két ága közötti nyomáskülönbséget, hozzáférhetőséget (karbantartás, kézi üzemeltetés vagy csere esetére) valamint a sugárzó hőtől (pl. kémény) való távolságot is, ami rossz esetben a meghajtómotor túlmelegedését okozhatja. A szennyezőanyagok károsító hatásának minimalizálására célszerű a telepítés után átmosni az egész rendszert, majd védőszert adagolni a fűtővízhez, valamint szennyszűrőket elhelyezni a zónaszelepek elé.
Az egyes zónák eltérő mérete, hidraulikus ellenállása, hővesztesége miatt nagyon fontos a teljes rendszer hidraulikai beszabályozása. Ennek hiányában előfordulhat, hogy egyes zónák kevesebb, míg más zónák a kelleténél több hőenergiát kapnak. Ezen problémák elkerülésére a kivitelezés során kiegyenlítő szelepeket célszerű a rendszerbe installálni, melyekkel az egyes zónák eltérő adottságait figyelembe véve lehet beszabályozni az egész rendszert.