Hőszivattyúk és szolár rendszerek

Az elv

• A hőszivattyú a természetben jelen lévő alacsony hőmérsékletű energiát "süríti" magas hőmérsékletre

• A hő forrása általában a levegő vagy a talaj

• A kinyert hőenergia fűtésre, használati melegvíz előállításra és medencefűtésre is alkalmazható

• A felhasznált elektromos energia lényegesen kevesebb, mint a megtermelt hőenergia

A hőszivattyú működése

A hőszivattyú működési elve ugyan az, mint a hűtőgépeké, fagyasztóké vagy légkondícionáló berendezéseké. A hőszivattyúnak zárt keringetési rendszere van, melyben speciális folyadék kering. Ez a folyadék alacsony hőmérsékleten gáz halmazállapotú lesz így energiát nyer ki a környezetéből. Az energiát hordozó gáz ezután egy kompresszor segítségével összenyomásra kerül, melynek során a gáz halmazállapotból ismét folyékony halmazállapotba kerül az energiahordozó közeg - vagyis a gáz halmazállapotba történő átmenet során felvett energia kinyerhető hőenergia formájában.

Hasonlóan a fagyasztóhoz, amely még -20°C-on is képes hőt elvonni az ételektől, a hőszivattyú is hőt von el a levegőből vagy a talajból még ilyen nagyon alacsony hőmérsékleten is.

A hőszivattyú hatékonyságát a jóságfok mutatja meg. Ez a mutató jelzi, hogy a hőszivattyú hányszor több energiát termel meg, mint amennyit felhasznál. A jóságfok értéke az energiaforrás hőmérsékletének csökkenésével változik (csökken).

Energia a levegőből

Honnan származik az energia? A legelterjedtebb hőforrás a levegő. A levegő hőjét hasznosító hőszivattyúk előnye az egyszerű telepítés, nincs szükség talajmunkára. A talaj hőjét hasznosító hőszivattyúk esetében mély furatokat, vagy ~1,5m mélyen talajkollektort kell készíteni. A jóságfok ebben az esetben extrém hidegben sem csökken, mivel a talaj stabil hőmérsékletű.

Energia a talajból

Mekkora teljesítményű hőszivattyú szükséges?

Tradícionális fűtési rendszerben a hőenergiát biztosító berendezés (kazán) teljesítménye megegyezik vagy meghaladja az épület szélsőséges körülmények melletti hőveszteségének mértékét is (azaz a kazán teljesítménye úgy van meghatározva, hogy akár -20°C vagy ez alatti külső hőmérséklet esetén is megfelelő hőenergiát termeljen az épület fűtéséhez). Mivel egy nagy teljesítményű hőszivattyú bekerülési értéke magas, ezért a legtöbb esetben alacsonyabb teljesítményű hőszivattyú kerül kiválasztásra és nagyon hideg időben hagyományos fűtőberendezések (gáz vagy fatüzelésű kazán, stb.) segítenek rá a fűtési rendszerre.

Abból kiindulva, hogy a szélsőségesen hideg napok száma kevés, többnyire nincs szükség az épület maximális energiaigényének biztosítására. Javaslatunk, hogy olyan hőszivattyút kell választani, amelynek teljesítménye az épület elméletileg maximálisan szükséges teljesítményigényének 75%-a. Ebben az esetben a hőszivattyús fűtési rendszer önállóan képes biztosítani a szükséges hőenergiát ~95%-os éves lefedettséggel.

A fűtési rendszer és a hőszivattyú kapcsolata

Alacsony hőmérsékletű fűtési rendszerek (padlófűtés, falfűtés) a legjobbak hőszivattyú alkalmazásához. Ezek az alacsony hőmérsékletű rendszerek komfortos hőmérsékletet biztosítanak alacsony fűtővízhőmérséklet mellett. Minnél alacsonyabb hőmérsékletű fűtővizet igényel a rendszer, annál nagyobb megtakarítás érhető el a hőszivattyú telepítésével.

Családi házak, ipari létesítmények, irodaházak - a hőszivattyú bármely alkalmazási környezetben költségtakarékos megoldást biztosít.

Keressen bennünket bizalommal, amennyiben kérdése van a hőszivattyúval kapcsolatban.